Az Európai Tanács és Parlament negyedik, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésére vonatkozó irányelvével összhangban a magyar parlement újra kodifikálta a magyar pénzmosás elleni törvényt (2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról), melyben a 25. § alatt új elemként megjelenik a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása.

Az irányelv egyik újítása – melyet a magyar szabályozás a nemzeti jogba át is ültetett -, hogy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat a vállalaton kívül található központi nyilvántartásban tárolják, az uniós joggal teljes összhangban. Erre a célra lehetővé kell tenni egy központi, a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat összegyűjtő adatbázist, cégnyilvántartást vagy valamely más központi nyilvántartást. Mindezt úgy kívánják elérni, hogy szolgáltatóknak – pénzintézetek, biztosítók, ügyvédek, közjegyzők, könyvelők, ingatlanosok, stb. – azonosítaniuk kell a részükre megbízást adó szervezetek úgynevezett tényleges tulajdonosait, akik nem feltétlenül egyeznek meg a cégjegyzék vagy a szervezetet nyilvántartó egyéb adatbázisban szereplő személyekkel. (Tényleges tulajdonosnak az minősül, aki a szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik. Abban az esetben, amikor nem azonosítható olyan természetes személy, aki valamely jogi entitás végső tulajdonosa lenne vagy végső irányítást gyakorolna felette, a vezető tisztségviselő(ke)t kell a tényleges tulajdonos(ok)nak tekinteni.)

A tényleges tulajdonos kilétét igazoló ellenőrzésnek a szolgálatóval létesítendő üzleti kapcsolat kialakítása előtt kell megtörténnie. Az új törvény szerint a központi nyilvántartás tartalmazni fogja a tényleges tulajdonos családi és utónevét, születési családi és utónevét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét is. Ezen felül, ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül, akkor annak tényét, hogy mi alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartás Magyarországon technikailag még nem jött létre, így a szolgáltatókat terhelő feltöltési kötelezettség teljesítése a gyakorlatban még nem lehetséges. Így a szolgáltatók részéről az azonosítási kötelezettség a 2017. október 1. napjától kezdve él (és ezzel együtt az ügyfelek adatszolgáltatási kötelezettsége is), azonban az adattovábbítási kötelezettség még nem.