A Kormány 47/2020 (III. 18.) rendelete értelmében a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig az Mt. szabályait a törvényben meghatározott rendelkezésektől eltérően kell alkalmazni.

Az eltérő szabályok 6 tekintetben módosítják az Mt. rendelkezéseit, ezek a következők:

1. a munkaidő-beosztás szabályai;
2. az otthoni munkavégzés elrendelésének lehetősége;
3. a munkavállalók egészségi állapotának ellenőrzése;
4. a kollektív szerződéses rendelkezések alkalmazása; és
5. az Mt. rendelkezéseitől való egyéb eltérés a felek közös megegyezésével; és
6. munkabér utáni közterhek alakulása egyes ágazatokban.

1. A Munkaidő-beosztás szabályainak változása

Az Mt. értelmében a munkáltató a munkavállalókkal már közölt munkaidő-beosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja, ha a gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. A Kormányrendelet értelmében a munkáltató azonban 2020. március 19-étől a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem köteles a 96 órával hamarabb értesíteni a munkavállalókat a munkaidő változásról.

2. Az otthoni munkavégzés elrendelése

Az Mt. rendelkezései szerint a munkáltatók eddig is elrendelhették a munkavállalók munkaszerződéstől eltérő helyen történő foglalkoztatását, legfeljebb azonban 44 beosztás szerinti munkanapra. Álláspontunk szerint tehát a „home office” eddig is egyoldalúan elrendelhető volt, amennyiben ennek feltételei fennálltak. (Természetesen amennyiben ezzel kapcsolatban a munkavállalónak plusz költségei merültek fel, azt a munkáltatónak meg kellett térítenie.)

A Kormányrendelet így ebben a körben egyértelműsíti ezt az Mt. szabályt, ezt követően az otthoni munkavégzés meg is haladhatja az általános szabályok szerinti 44 beosztás szerinti munkanapot.

Továbbra is irányadónak tartjuk azonban azt a szabályt, hogyha a munkavállalónak az otthoni munkavégzéssel- kapcsolatban közvetlen többletkiadása keletkezik (például a munka elvégzéséhez gyorsabb internetcsomagra kell előfizetnie), akkor a munkáltató ezt a többletköltséget köteles a munkavállaló számára megtéríteni.

3. A munkavállalók egészségi állapotának ellenőrzése

Az Mt. nem tartalmaz kifejezett szabályokat arra vonatkozóan, hogy a munkáltatók milyen intézkedéseket tehetnek a munkavállalók egészségi állapotának ellenőrzése érdekében, azonban a munkáltatók kötelezettségévé teszi, hogy biztosítsák az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei álláspotunk szerint akkor biztosíthatók, ha a munkáltatók megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azok a munkavállalók, akik nem az otthonukban dolgoznak, hanem továbbra is a munkáltató irodájában, üzletében vagy telephelyén, a kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, a lehető legkisebb eséllyel fertőződhessenek meg munkavégzés közben. Az ehhez szükséges intézkedések (pl. kézfertőtlenítő kihelyezése, beosztás átszervezése, maszk kötelező viselése, test hőmérsékletének ellenőrzése stb.) egyike lehet a munkavállalók egészségi állapotának rendszeres ellenőrzése is.

A Kormányrendelet e körben teszi lehetővé a munkáltatók számára, hogy a szükséges és indokolt intézkedéseket megtegyék a munkavállalók egészségi állapotának ellenőrzése érdekében.

Az e a körben tervezett egyes intézkedések megtétele előtt javasoljuk a munkáltatók számára, hogy mérlegeljék, hogy a tervezett intézkedések valóban szükségesek és indokoltak-e, és az általuk elérhető előnyök ténylegesen arányban áll-e a munkavállalók szabadságának korlátozásával.

4. A kollektív szerződések alkalmazása

Ahogyan a fentiekből látható a Kormányrendelet által érintett szabályváltozások olyan területeket is érintenek, amelyeket a munkáltatók és a munkavállalók a kollektív szerződésben szabályoznak. A Kormányrendelet értelmében azon kollektív szerződésbe foglalt szabályokat, amelyek a Kormányrendelet szabályaitól eltérnek nem lehet alkalmazni a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig. Tehát a Kormányrendelet felülírja a kollektív szerződésben foglalt egyes rendelkezéseket.

5. Az Mt. rendelkezéseitől való egyéb eltérés a felek közös megegyezésével

A Kormányrendelet rendelkezései szerint a munkáltató és a munkavállaló külön megállapodásban eltérhet az Mt. rendelkezéseitől.

Bizonyos esetekben a Kormányrendelet alapján valóban rugalmasabbak lehetnek a munkaviszony feltételei. Lehetségesnek tartjuk az ideiglenes szabályok alapján például a három hónapnál hosszabb próbaidőben történő megállapodást. Ugyanígy lehetségesnek tartjuk például azt is, hogy a felek a rövidebb napi munkaidőben, vagy kevesebb heti ledolgozandó munkanapban/munkaórában állapodjanak meg, illetve megváltoztassák a munkavállaló munkakörét, mely megállapodások adott esetben a munkabér arányos csökkentését is eredményezhetik.

Az Mt. alapelvei azonban az ilyen eltérések esetén is irányadók, így a munkáltatóknak e körben is a jóhiszeműség és a tisztességesség elvét betartva kell eljárniuk. Lényeges, hogy bár a Kormány a Kormányrendelet értelmezését segítő, a részletszabályokat meghatározó további kormányrendeletek meghozatalát helyezte kilátásba, az már most biztos, hogy bizonyos Mt-ben foglat szabályoktól az eltérés fogalmilag kizárt, míg más szabályok esetében a jogalkotói szándékot figyelembevéve valószínűsíthető, hogy az eltérés a Kormányrendelet ellenére sem lehetséges. Így álláspontunk szerint nem lehetséges közös megegyezéssel eltérni például a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályoktól, illetve még közös megállapodással sem lehet a munkaviszonyra vonatkozó legfontosabb garanciális szabályoktól eltérni.

E körben is azt javasoljuk tehát a munkáltatók számára, hogy az ilyen Mt. rendelkezésitől eltérő megállapodások megkötését alaposan fontolják meg. Az ugyanis bizonyos, hogy a Kormányrendelet által lehetővé tett eltérés nem értelmezhető korlátlanul.

6. Munkabér utáni közterhek alakulása egyes ágazatokban

A turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművészi, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban a munkáltatók 2020. június 30-ig mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, továbbá a munkabért terhelő járulékok közül csak az egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, melynek havi összege maximum 7710 forint.

Ebben a körben kifejezetten várható, hogy kormányrendelet további részletszabályokat állapít meg, mert a fenti rendelkezés számos bérszámfejtési kérdést vet fel.

Hangsúlyozzuk, hogy a fenti rendelkezések ideiglenesek, ami nem csak azt jelenti, hogy a fenti szabályok alkalmazására a veszélyhelyzet megszűnését követően legfeljebb 30 napig van lehetőség, hanem azt is, hogy a közös megállapodásba foglalt eltérések is hatályukat vesztik e határidő lejártát követően.

Kiemeljük, hogy még a veszélyhelyzet fennállása esetén is irányadók az Mt. általános magatartási követelményei, azaz a munkáltatóknak ebben a helyzetben is az általában elvárható módon, valamint a jóhiszeműség és a tisztességesség, a kölcsönös együttműködés, az arányosság elvét betartva kell eljárniuk, jogaikat nem gyakorolhatják visszaélés-szerűen.

A fenti rendelkezésekkel kapcsolatban a Kormány rövidesen további részletes szabályokat fog megállapítani, amelyek segítik a pontos értelmezést.