2022. végén a jogalkotó számos ponton módosította a munka törvénykönyvét. A változások egy részét az tette szükségessé, hogy a magyar jogszabály megfeleljen egyebek mellett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelvének (2019. június 20.) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, illetve az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelvének (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról.

A törvénymódosítás terjedelme jelentős, a módosuló rendelkezések közül az alábbiakban kiemelünk néhányat, amelyek megítélésünk szerint egy „munkaviszony mindennapjai” szempontjából leginkább fontosak.

1)
A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése:
Az igény érvényesítőjének (tipikusan a munkavállalónak) kell bizonyítania a tilalom megsértését jelentő tényt vagy körülményt, és – ez az újdonság – a jog gyakorlójának kell bizonyítania azt, hogy a bizonyított tény, körülmény és a hátrány között nem áll fenn okozati összefüggés.

Mindennek munkáltatói felmondás esetén lehet nagy szerepe, különösen azzal együtt, hogy a joggal való visszaélés tilalmába ütköző munkaviszony megszüntetéssel kiegészülnek azok az esetek, amikor a bíróság a munkavállaló kérelmére helyreállítja a munkaviszonyt. (Vagyis egy, a joggal való visszaélés tilalmába ütköző munkáltatói felmondás esetén már nem csupán a legfeljebb 12 havi távolléti díj a „tét”, mint a jogellenes felmondás következménye, hanem a munkaviszony helyreállítása és az akár évekig elhúzódó bírósági eljárás végéig történő bérfizetés is. Ezért a jövőben még körültekintőbben kell eljárni a munkáltatói felmondás indoklásakor.)

2)
A munkaszerződés melletti tájékoztató:
Itt a tartalom és a határidő is módosul, a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül kell átadni a munkavállalónak ezt a tájékoztatót (jelenleg ez 15 nap).
Új elemként informálni kell egyebek mellett:
– a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a napi munkaidő kezdő és befejező időpontjáról,
– a munkáltató képzési politikájáról, az igénybe vehető képzésekről és azok időtartamáról,
– a hatóságról, ahová a munkáltató a közterheket fizeti.

Nem kell tájékoztatni arról, ami a munkaszerződésben szerepel, illetve, ha ezekben az adatokban változás történik, akkor annak hatályba lépésekor kell tájékoztatni.

A várhatóan 15 napot meghaladó külföldi munkavégzéshez kapcsolódó tájékoztatás elemei is bővülnek.

3)
Határozott idejű munkaszerződés:
Egy határozott idejű munkaviszonyt továbbra is csak a munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehet meghosszabbítani. Meghosszabbítás, vagy a határozott időtartam megszűnését követő 6 hónapon belül egy újabb határozott idejű munkaviszony azonos vagy hasonló munkakörre történő létesítése esetén próbaidőt nem lehet kikötni.

Próbaidőt arányosan lehet kikötni az 1 évnél rövidebb munkaviszony esetén (vagyis egy 6 hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a próbaidő 1,5 hónap lehet).

4)
Apasági szabadság:
Az apa gyermeke születése esetén az azt követő második hónap végéig 10 munkanap apasági szabadságra jogosult (az eddigi 5 helyett), amelyet legfeljebb két részletben, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Árnyalja a képet, hogy a távolléti díj 100%-a csak 5 napra jár, a másik 5 napra csak a távolléti díj 40%-a illeti meg a munkavállalót.

Az apasági szabadság ideje alatt a munkaviszony munkáltatói felmondással nem szüntethető meg, illetve szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül az apasági szabadság

5)
Szülői szabadság:
A gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg a munkavállalót, de erre csak a távolléti díj 10%-a jár (amelyet még csökkenteni kell a gyermekgondozási díj, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás összegével).
A szülői szabadság ideje alatt a munkaviszony munkáltatói felmondással nem szüntethető meg, illetve a szülői szabadság munkában töltött időnek minősül a szabadságra való jogosultság szempontjából.

6)
Munkaszerződés módosítás a munkavállaló részéről:
A munkavállaló – a munkaviszony első 6 hónapját kivéve – gyermeke 8 éves koráig kérheti a munkavégzés helyének vagy a munkarendjének módosítását, illetve a távmunkában vagy a részmunkaidőben történő foglalkoztatását.
Kérelmét írásban indokolnia kell, megjelölve a módosítás hatályát is. A munkáltatónak 15 napon belül válaszolnia kell, elutasítás esetén indoklással. A válasz elmulasztása vagy a kérelem jogellenes elutasítása esetén a bíróság pótolja a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát.

7)
Határidők:
Egy nyilatkozat érvényesen megtettnek minősül, ha azt a határidő utolsó napján postára adják.

8)
Munkaidőkeret:
Már nem csak a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, de a teljesítendő munkaidő tartamát is írásban közzé kell tenni.

9)
Gondozói munkaidő-kedvezmény
Mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb 5 munkanapra.
Ezt a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb 2 részletben kell biztosítani.